ログイン  | 新規登録
歌詞投稿コミュニティ「プチリリ」

TOP > 歌詞 > Tevedal
Tevedal

アーティスト：Cseh Tamás  アルバム：Nyugati pályaudvar 

  • ☆お気に入り登録




Menj teve, menj teve, lássam a hasznodat, Te tétova, néma állat, Úgy megyek, úgy megyek, púpodon befele, Úgy, mintha ringatnának, Menj teve, menj teve, menj teve, menj. Csattog a, csattog a, csattog a peronon Tétova, kényes lépted, Állati műremek, szép, kecses alakú Hullámokon henyélek, Menj teve, menj teve, jó teve, szép teve, menj. Menj teve, emberek mérik a hasznodat, Kell teve vagy nem nékünk, Menj, mert még RÁD mondják végül az emberek: Tevére nincs szükségünk. Menj teve, menj teve, jó teve, szép teve, menj. Menj teve, jó teve, szép teve, bölcs teve, menj. Menj teve, menj csak, mert mérik az emberek: Kell teve, vagy nem kéne, Menj teve, mert ha nem mész velük megadón, Kiirtanak és vége, Menj teve, menj teve, jó teve, szép teve, menj. Menj teve, jó teve, szép teve, bölcs teve, menj. Bent aludt mindenki a pályaudvaron. Aludt mindenki a pályaudvaron, elbűvölve a nyugati kultúrától. Ecsédi megkérdezte körbeforgó golyófejjel, szeme itta az ismerősen ismeretlen látványt: - Hát itt megint mindenki alszik? A tatár kán, ez a termetére csúf, megjelenésében mocskos, modorában hitvány, természetében aljas férfiú aranyfogsoros vigyorával azt ordította: - Na, én itt olyan bankigazgató leszek! Milliókat baszok a pofájukba! Aztán megint csak a tevepaták monoton csattogása a platformi aszfalton, szunnyadó vagonok között, benne a tutiban. Hirtelen ultrahangon szférák zenéje hallatszott be napirend szerint a pályaudvarra. Valami olyan áruházi zene, valami olyan rágógumi és Beethoven közötti, valami olyan állandó, amitől nem lehet szabadulni, van is meg nincs is, de borzasztó jó. A 4. és az 5. csigolya közötti idegekre hat, és elélvezés-közelbe sodor. - Mi ez? - kérdezte Ecsédi kétszer elélvezvén a tevén. - Ez a vásárlási periódus zenéje, Mr. Vizi napirendje. - mondta az angol. És lőn. A vagonlakók az ultrahangra felébredtek és kiáradtak a szerelvényekből vásárolni. Arcukon lázrózsák, szemükben szikék, szatyraikon éles fény. Az oldalcsarnok szupermarketjeinek páncélajtói erotikus sziszegéssel tárultak fel, tömjénfüst dőlt ki a nedvesen táguló réseken, és mindenki némán lihegve bevonaglott szortírozni. A nagy vásárlást a gyerekek vezették. Remegő kézzel túrtak, kupacoltak. Az ő kezdeti impulzusuk az anyákon hullámzott át, és az apákban robbant. Nyüzsögtek, vettek. Bónok, satöbbi, kassza, bitte. A kán leugrott a tevéről, be a polcok közé, mert állati módon, baromira megkívánt egy rózsaszín izraeli UZI géppisztolyt, annak is az amerikai mását, meghúzta a ravaszt - esetleg gyilkolhat - gondolta, de a megszólalásig hasonló csőből csak galambok tódultak elő, melyek a legfelső polcon trónolva hortyogó állomásparancsnok vállán kötöttek ki. Vizi egy horkantással galamboktól lepve ébredt: - Vásárlási periódus! - ugrott fel a nylonpárnákon. És lenézett a lent nyüzsgő emberbolyra. De abból senki vissza őrá. De aztán Vizi mégis csak észrevette azt a három arcot. Mert észrevette az aranyfogút, az acélszürke lakatot, meg a kelet-európai egészségtelen pufit. - Ki ez a... ki ez a...? - az állomásparancsnok elővette a nyelvét, hogy megkérdezze: - Ecsédi? Ecsédi. Ecsédi, édes haver! Ha szabad ezt az ásatag kifejezést használnom! - Azzal a polcról édes nyálat kieresztvén végtagjaival hadonászva alákalimpált egy fogyasztási likvidsugáron egyenest a teve nyakára. Lawrence leugrott onnan, hogy ne akadályozza a baráti találkozót. Ecsédi megölelte az eleje zöttyenőt: -Tudtam, hogy felismersz, Miklós! Valamikor egyszer az eszedbe jutok! Gyere, menjünk ki a többiekért! A továbbiakban elmondhatatlan, amit Ecsédi érzett. Kapcsosan öleltek egymást, miközben a tevék popcornt legeltek a polcokról, és a lakosság a megtiszteltetéstől elfogódottan vásárolt. Bónok satöbbi, kassza, bitte, bitte, please. Nézte, nézte egymást a két barát elmerülten, mint egy swimming-poolban egymás arcában. Holott a tevén... Egyik oldalt a figyelő Lawrence kéken, másik oldalt az aranyfogsorú, rózsaszín géppisztolyos kán, mint tanúk. - Látom az arcodon a szokásokat - mondta Vizi. - A régi szokások. A szokásokról kell leszokni most. Majd felvarratjuk az arcodat- paskolta meg. - Felejtsd el máris az egészet. Most nem lesz idill. Német romantika, ázsiai zsírvéres álom. Kínálok neked, édes haver... Kifigyelted, mit kínálok? Ha megengeded, hogy ezzel az ásatag kifejezéssel éljek, ...hogy, mit is mondtam az előbb? Na mindegy... A legtöbbet kínálom. Felejteni fogunk mindent. Lábjegyzet, zárójel bezárva, nem történt semmi. Nem történt semmi velünk mindeddig. 40 év szubróza. Az egész emberiség kollektíve el akarja felejteni azt, ami velünk volt és nem volt. És a felejtés útja a nyelv ingerlése. - Odanézz - mutatott a szepegve vásárló emberbolyra, a fogyasztás templomában, a szupermarketben. -A nyelvüknek vásárolnak. Zsibbadni akarnak. A nyelvüket sikálni, izgatni, bizsergetni. A nyelv lesz most az ember győztes szerve. E jelben győzni fogsz. Most itt mindenki csecsemő lesz. Újból megszületünk. Szopni fogunk. Tisztába tesznek, ölbe vesznek édes haver! Hogy honnan emlékszem én rád? Mért emlékszem én rád egyáltalán? Én már újjá vagyok születve, szoptatva, ölbe-véve. Zavarsz engem, édes haver. Olyan kósza lettem a pofádtól. Nekem itt rengeteg.., én itt felelős... - Azzal az állomásparancsnok turbánját letekerve kifújta az orrát, halkan kehelt az illatos levegőbe. - Olyan kósza lettem, olyan másképp zsibbadt. A fene tudja... Aztán magához tért megint, kifújta magát, körülnézett: - Operatív vagyok, kapcsolok, everything is under kontroll, tempójáték, éles megfigyelőképesség, csak az ütemérzék érvényesülhet. A többség itt gyalázatosan buta, csak annak megy jól, aki megtanult figyelni. De te elhasználódtál, édes haver. Dehogy varratom én föl a pofádat. Van itt elég másik. - Na, mit válaszol ön erre, Ecsédi? -rángatta meg a lábát alulról Lawrence a kőarcú kelet-európainak. - Nagyon érdekelne, hogy mit válaszol, mert én ezt kifürkészni jöttem ide. Tudniillik én azon már rég túl vagyok, amit Mr. Vizi mond, az egy hülyeség. Az a nyugati világ alkonya. Maguk keletről kell hogy mondjanak valami alternatívát erre a szupermarket-challange-re. A magyarok számtalan tanácsot adhatnának az emberiségnek. Kell hogy tudjanak mondani valamit ennyi átváltozás után. Halljuk Mr. Ecsédi! Halljuk! Vázolja a vízióját! Mi a víziója? A tatár kán közben pedig megint levetette magát a tevéről, mert meglátott tizenkét rózsaszín tankot, amelyek Walt Disney zenére bolha-mozdulatokat végeztek. A



類似アーティストを見る

アーティスト歌詞一覧


アルバム歌詞一覧



この曲をYoutubeで検索

このページのURL


リンク用タグ





投稿者： PetitLyrics
プチリリ再生回数：0





プチリリとは

会員検索

お知らせ

Music News

更新履歴

Lyric Jumper

歌詞

歌詞検索
新着投稿歌詞
歌詞投稿数一覧


プチリリとは

プチリリ
プチリリメーカー
プチリリカラオケ
OTO-Mii(オトミィ)

アーティスト50音検索

あ
い
う
え
お
か
き
く
け
こ

が
ぎ
ぐ
げ
ご

さ
し
す
せ
そ
ざ
じ
ず
ぜ
ぞ

た
ち
つ
て
と
だ
ぢ
づ
で
ど

な
に
ぬ
ね
の
は
ひ
ふ
へ
ほ

ば
び
ぶ
べ
ぼ
ぱ
ぴ
ぷ
ぺ
ぽ

ま
み
む
め
も
や
ゆ
よ

ら
り
る
れ
ろ
わ
を
ん

オムニバスCD

ランキング

プチリリ再生ランキング
デイリー
ウィークリー
マンスリー

プチリリサイトランキング
デイリー
ウィークリー
マンスリー

ヘルプ

総合
（よくある質問・使い方等）
投稿ガイドライン
お問い合わせ


ソーシャルメディア

プチリリXアカウント
プチリリFacebookページ

日本語 ｜English

利用規約 ｜プライバシーポリシー ｜許諾情報 ｜運営会社 ｜お問い合わせ ｜ヘルプ
© 2024 SyncPower Corporation


Page
Top